KILENCEDIK KORSZAK. 
Irodalmunk Arany Jänos koräban. 
(18-19.—18892.) 
A tudomänyos irodalom. 
Az ältalänos müveltsög. Az 1819-LöL 1882-ig Larto idö- 
szak a nagymereiü anyagi 6s szellemi fejlödes kora. A szabad- 
sägharc nyomäba lepö önkenyuralom hiäba iparkodott meg- 
gätolni a magyarsäg remenyeinek teljesül6set, a kiegyez6s utän 
következö Evtizedek üj eröt öntötlek a nemzetbe. A tizenkilen- 
cedik szäzad mäsodik felenek vezetö ferfiai haınarosan helyre- 
hoztäk az elmult szäzadok sülyos mulasztäsait. Magyarörszäg 
felyiräozott. 
Iskoldinkat a Bach-rendszer el akarta n6metesiteni, de a hatva- 
nas 6vekben beköszöntölt a magyar viläg. Az Öönkenyuralom iskaolai 
rendszeret tökeletesitell6k, u] iskoläkat alapilottak. Az ISES. 6vi NÖp- 
iskolai 6s az 1883, 6vi közeniskolal törveny ü]läszervezte az ez6sz magvar 
közoktlatäst. 
Nyomddszafunkra az önkenyuralom nyomaszloöan hatott. A rend- 
Örseg nagyon üldözte a hazafias irökat 6s szigornan büntetle a bätrabh 
nyomdäszokat. 1860 täjän enyhült az ällamhatalom szigorüsägn. Nyom- 
däink mindjärt megszaporodlak. Mig 1848 elejen mindössze öl nyomda 
müködött a fövärosban, a hatvanas 6Gveklöl kezdve egymäsutän ällitot- 
läk fel a modern berendezesü mühelyeket. A nyomdäszok 6s könyv- 
ärnsok mosl mär egyre nagyobbh gondot fordilotiak a könyvek müveszi 
klällitäsära s n6melyik kiadyänynuk hätran versenvezhetett a külföld leg- 
szebb diszmüveivel. 
Hirlapirodalmunk a szabadsägharc alalt rendkivül felvirägzoll, 
de az önkenyuralom hbeköszönese idejen teljesen tönkremen!. Irdink k6- 
söbb ismet munkähoz fogiak. Az üjonan alapitotl üjsägok közül leg- 
tekintelyesebb volt bärö Kemeny Zsigmond lapja, a Pesti Naplo, 
Kitünö irök irtak bele: bär6 Eötvös Jözsef, Jökai Mör, Gyulai Pal.