4 
A kis leäny baja. 
A sohajtäs tartjJa bennem 
Mög az Gletel. 
Keblem a sok söhajtästöl 
Szinte megreped. 
Csak sovärgok, csak tün6döm, 
Nem tudom, miert? 
Mintha 6gnek s vägyakoznäm 
Dirhatatlanert. 
{sten a megmondhatöja, 
Mennyit szenvedek, 
Testi-lelki nyugodalmam 
Mint eitüntenek. 
Nappal älom forr fejemben. 
Ejjel gond viraszt, 
El sem vegzem, mär is üjra 
Kezdem a panaszt. 
Ah, ha e sovär tünödes 
Tän a szerelem, 
Akkor jaj szegeny leänynak, 
Akkor jaj nekem! 
Aki engem ügy szeressen, 
Elve, halva hiv, 
Amint en szereini tudnek 
Nincs oly ferfisziv. 
Kis gyermek halälära. 
Eljätszottad mär kis Jätekidat, 
Kedves fiü, hamar jätszoitad el; 
Vegsöt mosolyga orcäd s a haläl 
Leszedte röla sz6p rözsäidat. 
Nemesak magad menel, elvitted a 
Szülek vidämsägät, elvitted a 
Legszebb remenyek gazdag bimbajät. 
Ki mondja meg ncked, hogy mär reggel van? Ah 
Ki fog teged megint fölkelteni? 
Sirat szülöd &s mondja: «Kelj, fiam, 
Kelj föl szerelmem, szep kis gyermekem'» 
Mind hasztalan, te meg nem hallod 6öt: 
Alımni fogsz s nem lesznek älmaid, 
Alunni fogsz s nem lesz több reggele«d. 
De fäjdalom ne bäntsa hamvadat; 
Muläsod könnyü volt 6s tiszta, mint 
Az egbe visszareppenö sugäre. 
A földhöz minket baj s öröm kötöz, 
Öhajtjuk 6s rettegjük a haläll: 
Te tül vagy mär, nincs ketseg utadon