Szarvaskö 6s Mölk örök fenyben 6g 
Csillagainak szük a magyar €gbolt. 
Szabadsägomnak vesznapjaiban 
Megfujläk a harc bäütor riadöjäl 
Es az igaz szöt a bitö alalt 
A v6rbakönak szemtöl-szembe mondtäk 
Szämüzetesnek ettek kenyeret, 
Megesökolläk a rabläncot nevemben 
Es szeretetre oktatäk fajom, 
Midön feküdtem äarvän, megvetelten. 
Ne bäntsätok hät Krisztus papjait, 
Ne mondjätok, hogy engem nem szereinek 
Ki räjok ily günyvillämot hajit, 
Nem erti titkat a veres keresztinek. 
A Krisztus-eszme vilägot ölel, 
A nagyvilägra vet fenyt a magas nap, 
De a vilägon elsö a haza: 
Igy hisz a lengyel, fgy hisz a magyar pap 
Ki a hazäkat bölcsen alkotä, 
Egy Islentöl mert feltsem en szerelmem ? 
Addig leszek szent a magyar elött, 
Mig szent elötte a jö, s az az Isten. 
ERDELYI JÄNOS. 
Piros a te kendöd.. 
Piros a te kendöd, lobog is, Gondolnäd azt, mit en, angyalom, 
Fönyes a te szemed, ragyog is, Szeress belem, €n azt gondolom. 
Eszem a sz6p szemed, beh bogär, Szeress belem, kedves, ha lehet, 
De a szived. kis läny, esapodäar. Nem kivänok aztän egyebet. 
A menekültek. 
Vivenek-e földet, egy maroknyi földet, 
Bujdosm vermekid, oh, haza! belöle«, 
Hogy a ‚avolban se väaljanak el töled 
Es a nagy ocean könnyeiktöl telik, 
Söhajtäsaikkal a szellöt szeldelik: 
Vajjon hol lehetnek nyugovö helyeik ?