{ankadallan buzgalommal jirt# köfmteiket. Horvath Mihaly
egyike legjeleschb törtenetiröinknak. Nyolc köleles nagy mun-
käban dolgozta fel a magyar nemzet lörtenetet (Magyarorszdg
Törtenefe, a legrögibh idöklöl 1823-ig); s fuülyiatölag öÖssze-
gezle a korabeli nevezetesebb esemenyeket is egeszen a SZa-
badsägharc lever&seig. (Huszonöt Ev Magyarorszag Törfe-
nefeböl, 1823—1848. es Magyarorszdg Függeflensegi Har-
canak Törtenete, 1848 —1849.) Magyar nyelven ez a legnagyobb
törteneti munka, mely egy szerzö feldolgozäsäban mutatja be
hazänk multjät. Horväth Mihäly minden tekintetben megbizhatö6
törteneliro. Higgadt, elfogulatlan. Nagy összefoglalö teheiseg
6&s jo stiliszta. S bär fömunkäjänak megjelenese ota rengeteg
üj adattal gyarapodott tudasunk, kötetei ma, is tanulsäggal
6s Elvezettel forgathatök. Mär Szalay Ldszlo csak az önodi
orszäggyülesig tudta levezeini a magyar nemzet törtenetel.
(Magyarorszäg Törtenefe, a legregibb id6öktöl 1707-ig, hat kötet-
ben.) Mig Horväth Mihäly elsö sorban a politikai esemenyekei
beszeli el, Szalay Läszl6 különös sülyt fektet a magyar alkot-
mäny 6s jogi €let fejlöle&senek nyomozäsära. Mindazonältal
Horväth Mihäly tört&nete — forräskritika, adatböseg, szerkezet,
stilus 6s befejezettseg tekinteteben — jöval többet erö alkotäs.
A ket kivalo törtenettudös mellett Salamon Ferenc emelkedik
ki Jeginkäbb. Salamon nem irt egyseges összefoglalö magyar
hislöriat, hanem csak monografiäkat, de ezek igen becses
peldänyai törtenetirodalmunknak. (Magyarorszäg A Törck
Hoditäs Koraban, Az Ele Zrinyiek, A Magyar Hadi Törtenet
A Vezerek Kordaban, Budapest Törtenete.) Forräsait €les el-
ın6vel birälta, adatait biztos itel6 tehetseggel välogatta Össze.
Nemcsak azt kulatta, hogy mi törtent &s hogyan törtent, ha-
nem azt is, hogy miert törtent. Szöval az elbeszelö fokon ällö
törl6netiräst minden izeben oknyomozöväa tette. Melyen szänlö
fejlegeteseivel 6s szabatos elGadäsäval magasabb szinvonalra
emelte törlenetiräsunkat.
Horodih Mihdly (1809. Szentes. — 1878. Karlsbad.) katholikus pap
volt. Mär a negyvenes 6vekben feltünt törteneti munkäival, melycket a
M. Tud, Akademia megkoszorüzott. Törtenetiröi hirnevenek köszönhelte.
hogy a szabadsägharc idejen csanädi püspökke nevezlek ki. 1849-ben
valläs- 6s közoktatäsügyi miniszler lett. A vilägosi fegyverleietel utän
menekülnie kellett. Sokäig idözött Sväjcban es Belginmban. K6söbh haza-
tert s buzgön folylatta munkässägät. Nagy törtencli müven kivül Szä-
nos monoerufiat lelt közz6. (Az Ipnar Es Kereskedes Törtenete Ma-
